Románia 1991. évi Alkotmánya

I. CÍM

Általános elvek

1. SZAKASZ

A román állam

(1) Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzeti állam.

(2) A román államnak köztársasági kormányzati formája van.

(3) Románia demokratikus és társadalmi jogállam, amelyben az emberi méltóság, az állampolgári jogok és szabadságjogok, az emberi személyiség szabad fejlõdése, a igazságosság és a politikai pluralizmus a legfelsõbb értékeket képviseli és garantálva van.

2. SZAKASZ

(1) A nemzeti szuverenitás a román nép sajátja, amely azt a reprezentatív szervein és népszavazásokon keresztül gyakorolja.

(2) Saját nevében egyetlen csoport és egyetlen személy sem gyakorolhatja a szuverenitást.

3. SZAKASZ

A terület

(1) Románia területe elidegeníthetetlen.

(2) Az ország határait az alaptörvény szentesíti a nemzetközi jog elveinek és a többi általánosan elfogadott szabályainak elfogadásával.

(3) A terület közigazgatási szempontból községek, városok és megyék szerint van megszervezve. A törvény feltételei között egyes városokat municípiumokká nyilvánítanak.

(4) A román állam területére idegen népességek nem telepíthetõk át és nem kolonizálhatók.

4. SZAKASZ

(1) Az állam alapja a román nép egysége.

(2) Románia az összes állampolgárainak közös és oszthatatlan hazája, fajtól, nemzetiségtõl, etnikai eredettõl, nyelvtõl, vallástól, nemtõl, véleménytõl, politikai hovatartozástól, vagyontól vagy társadalmi eredettõl függetlenül.

5. SZAKASZ

Az állampolgárság

(1) A román állampolgárság az alaptörvényben elõírt feltételek között szerezhetõ meg, tartható meg vagy veszthetõ el.

(2) A román állampolgárság nem vonható vissza azoktól, akik a születésüknél fogva szerezték meg.

6. SZAKASZ

A jog az identitáshoz

(1) Az állam elismeri és garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megõrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez.

7. SZAKASZ

A külföldön élõ románok

Az állam támogatja a kapcsolatok erõsítését az ország határain kívül élõ románokkal és az állampolgárságuk szerinti álam törvényhozását betartva cselekvõen fellép etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megtartásáért, fejlesztéséért és kifejezéséért.

8. SZAKASZ

A pluralizmus és a politikai pártok

(1) A pluralizmus a román társadalomban az alkotmányos demokrácia feltételét és garanciáját képezi.

(2) A politikai pártok a törvény feltételei között alakulnak meg és tevékenykednek. A politikai pártok hozzájárulnak az állampolgárok politikai akaratának meghatározásához és kinyilvánításához, tiszteletben tartva a nemzeti szuverenitást, a területi integritást, a jogrendet és a demokrácia elveit.

9. SZAKASZ

A szakszervezetek

A szakszervezetek alapszabályaik szerint alakulnak meg és tevékenykednek, a törvény feltételei között. A szakszervezetek hozzájárulnak az alkalmazottak jogainak megvédéséhez és szakmai, gazdasági és szociális érdekeik érvényesítéséhez.

10. SZAKASZ

Nemzetközi kapcsolatok

Románia békés kapcsolatokat tart fenn és fejleszt ki az összes állammal, ezek keretében pedig jószomszédi kapcsolatokat, a nemzetközi jog elveinek és az általánosan elfogadott többi szabályának az alapján.

11. SZAKASZ

A nemzetközi jog és a hazai jog

(1) A román állam kötelezi magát, hogy következetesen és jóhiszemûen teljesíti az általa részes félként aláírt szerzõdésekbõl reá háruló kötelezettségeket.

(2) A parlament által a törvénynek megfelelõen ratifikált szerzõdések a hazai jog részét képezik.

12. SZAKASZ

Nemzeti jelképek

(1) Románia zászlaja háromszínû; a színek elhelyezése függõleges, a zászlórúdtól kiindulva a következõ sorrendben: kék, sárga, piros.

(2) Románia nemzeti napja December 1-je.

(3) Románia nemzeti himnusza a "Desteapta-te române".

(4) Az ország címerét és az állam pecsétjét alaptörvényekkel állapítják meg.

13. SZAKASZ

A hivatalos nyelv

Romániában a román nyelv a hivatalos nyelv.

14. SZAKASZ

A fõváros

Románia fõvárosa Bukarest municípium.

15. SZAKASZ

A jogok egyetemessége

(1) Az állampolgárok az Alkotmányban és más törvényekben szentesített jogokat és szabadságjogokat élvezik, és az említettekben elõírt kötelezettségek hárulnak rájuk.

(2) A törvény csakis a jövõ tekintetében rendelkezhet, kivéve a kedvezõbb büntetõtörvényt.

16. SZAKASZ

A jogegyenlõség

(1) Az állampolgárok kiváltságok és megkülönböztetések nélkül egyenlõk a törvény és a közigazgatások elõtt.

(2) Senki sem állhat a törvény fölött.

(3) A polgári vagy katonai köztisztségeket vagy méltóságokat csakis a román állampolgársággal és az országban lakhellyel rendelkezõ személyek tölthetik be.

17. SZAKASZ

A román állampolgárok külföldön

A román állampolgárok külföldön a román állam oltalmát élvezik és teljesíteniük kell kötelezettségeiket, az országból való távollétükkel összeegyeztethetetlenek kivételével.

18. SZAKASZ

Az idegen állampolgárok és a hontalanok

(1) A Romániában lakó idegen állampolgárok és hontalanok az Alkotmány és más törvények által a személyek és a vagyonok tekintetében garantált általános oltalmat élvezik.

(2) A menedékjogot a törvény feltételei között adják meg és vonják vissza, betartva a Románia által részes félként aláírt nemzetközi szerzõdéseket és megállapodásokat.

19. SZAKASZ

A kiadatás és a kiutasítás

(1) A román állampolgár nem adható ki vagy nem utasítható ki Romániából.

(2) Az idegen állampolgárok és a hontalanok csakis valamely nemzetközi megállapodás alapján vagy a kölcsönösség feltételei között adhatók ki.

(3) A kiutasítást vagy a kiadatást az igazságszolgáltatás határozza el.

20. SZAKASZ

Az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi szerzõdések

(1) Az állampolgárok jogaira és szabadságjogaira vonatkozó alkotmányos rendelkezések az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a Románia által részes félként aláírt paktumokkal és más szerzõdésekkel összefüggésben értelmezendõk és alkalmazandók.

(2) A Románia által az alapvetõ emberi jogokra vonatkozóan részes félként aláírt paktumok és szerzõdések és a belföldi törvények közötti eltérések fennállása esetén a nemzetközi szabályozásokat kell elsõbbségben részesíteni.

21. SZAKASZ

Az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés

(1) Bármely személy az igazságszolgáltatáshoz fordulhat jogainak, szabadságjogainak vagy törvényes érdekeinek a megvédéséért.

(2) E jog gyakorlását egyetlen törvény sem korlátozhatja.

II. FEJEZET

22. SZAKASZ

A jog az élethez és a fizikai és pszichikai integritáshoz

(1) A jog az élethez, valamint a jog a személy fizikai és pszichikai integritásához garantálva van.

(2) Senkit sem lehet fizikai kínzásnak vagy bármiféle embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy kezelésnek alávetni.

(3) Tilos a halálbüntetés.

23. SZAKASZ

Az egyéni szabadság

(1) Az egyéni szabadság és a személy biztonsága sérthetetlen.

(2) Valamely személy megmotozása, fogva tartása vagy letartóztatása csakis a törvény által elõírt esetekben és eljárással megengedett.

(3) A fogva tartás nem lehet 24 órát maghaladó.

(4) A letartóztatás a magisztrátus által kibocsátott parancs alapján legfeljebb 30 napos idõtartamra eszközölhetõ. A letartóztatott a letartóztatási parancs törvényessége tekintetében panasszal fordulhat a bírához, aki köteles indokolt határozattal dönteni. A letartóztatás meghosszabbítását csakis a bírói hatóság hagyja jóvá.

(5) A fogvatartottnak vagy a letartóztatottnak az általa ismert nyelven azonnal a tudomására kell hozni a fogvatartás vagy a letartóztatás okait, vádat pedig a legrövidebb határidõn belül; a vád csakis a választott vagy a hivatalból kinevezett ügyvéd jelenlétében hozandó tudomásra.

(6) A fogvatartott vagy a letartóztatott szabadlábra helyezése kötelezõ, ha az említett intézkedések okai megszûntek.

(7) Az elõzetes letartóztatásban levõ személynek jogában áll kérni ideiglenes szabadlábra helyezését, bírósági ellenõrzés alatt vagy kaucióra.

(8) Az elítélõ bírói határozat véglegessé válásáig a személy ártatlannak tekintendõ.

(9) Bármely büntetés csakis a törvény feltételei között és alapján róható ki és alkalmazható.

24. SZAKASZ

A jog a védelemhez

(1) A jog a védelemhez garantált.

(2) A per egész folyamán a felek választott vagy hivatalból kinevezett ügyvéd segédletére jogosultak.

25. SZAKASZ

A mozgásszabadság

(1) A belföldi és a külföldi mozgásszabadság garantált. E jog gyakorlásának a feltételeit a törvény állapítja meg.

(2) Minden állampolgárnak biztosította joga, hogy lakhelyét vagy székhelyét az ország bármely helységében szabadon válassza meg, kivándoroljon, valamint visszatérjen az országba.

26. SZAKASZ

Az intim, a családi és a magánélet

(1) A közhatóságok tiszteletben tartják és oltalmazzák az intim, a családi és a magánéletet.

(2) A természetes személy jogosult önmagával rendelkezni, ha nem sérti meg mások jogait és szabadságjogait, a közrendet vagy a közerkölcsöt.

27. SZAKASZ

A lakás sérthetetlensége

(1) A lakás és a székhely sérthetetlen. Senki sem hatolhat be valamely személy lakására vagy székhelyére és nem tartózkodhat ott ennek engedélye nélkül.

(2) Az (1) bekezdés elõírásaitól törvényes úton el lehet térni a következõ helyzetekben:

a) valamely letartóztatási parancs vagy bírósági határozat végrehajtásáért;

b) valamely személy életét, testi épségét vagy javait fenyegetõ veszély elhárításáért;

c) a nemzetbiztonság vagy a közrend megvédésért;

(4) Tilos házkutatást tartani éjszaka idején, a tettenéréses bûncselekmény kivételével.

28. SZAKASZ

A közlések titkossága

A levelek, a táviratok, más postai küldemények, telefonbeszélgetések és a többi közlési eszköz titkossága sérthetetlen.

29. SZAKASZ

A lelkiismereti szabadság

(1) A gondolatok, a vélemények, akárcsak a vallásos hitek szabadsága semmilyen formában sem korlátozható. Senki sem kényszeríthetõ valamely vélemény elfogadására vagy a meggyõzõdésével ellenkezõ vallásos hithez való csatlakozásra.

(2) A lelkiismereti szabadság garantált; ezt a tolerancia és kölcsönös tisztelet szellemében kell kinyilvánítani.

(3) A vallásfelekezetek szabadok és a saját alapszabályaik szerint szervezendõk meg, a törvény feltételei között.

(4) A vallásfelekezetek közötti kapcsolatokban tilos a vallási gyûlöletkeltés bármely formáját, eszközét, aktusát vagy cselekményét igénybe venni.

(5) A vallásfelekezetek önállóak az állammal szemben és ennek a támogatását élvezik, ideértve a vallásos lelkigondozás megkönnyítését a hadseregben, a kórházakban, a börtönökben, a menhelyeken és az árvaházakban.

(6) A szülõknek vagy a gyámoknak jogukban áll a saját meggyõzõdésük szerint biztosítani a rájuk bízott fiatalkorú gyermekek nevelését.

30. SZAKASZ

A kifejezés szabadsága

(1) A gondolatok, a vélemények vagy a hitvallások és bármiféle alkotások élõ szóval, írással, képekkel, hangokkal vagy más tömegkommunikációs eszközökkel való kifejezésének a szabadsága sérthetetlen.

(2) Tilos bármilyen cenzúra alkalmazása.

(3) A sajtószabadsághoz hozzátartozik a sajtókiadványok szabad alapítása.

(4) Egyetlen kiadványt sem lehet betiltani.

(5) A törvény a tömegkommunikációs eszközöket finanszírozási forrásuk feltárására kötelezheti.

(6) A kifejezés szabadsága nem sértheti meg a személy méltóságát, becsületét, magánéletét és jogát saját arculatának hû tükrözéséhez.

(7) A törvény tiltja az ország és a nemzet gyalázását, a buzdítást az agressziós háborúra, a nemzeti, a faji, osztály- és vallási gyûlöletre, az uszítást a megkülönböztetésre, a területi szeparatizmusra vagy a nyilvános erõszakra, valamint az erkölccsel ellenkezõ obszcén megnyilvánulásokra.

(8) A köztudomásra hozott tájékoztatásért vagy alkotásért a polgárjogi felelõsség a kiadót vagy az alkotót, a szerzõt, a mûvészi rendezvény szervezõjét, a sokszorosító eszköz, a rádió- vagy a televízióállomás tulajdonosát terheli, a törvény feltételei között. A sajtóvétkeket törvény útján kell megállapítani.

31. SZAKASZ

A jog a tájékozódáshoz

(1) A személy jogát a bármely közérdekû tájékoztatáshoz való hozzáféréshez korlátozni nem lehet.

(2) A közhatóságok a rájuk háruló illetékességek szerint kötelesek biztosítani az állampolgárok korrekt tájékoztatását a közügyekrõl és a magánérdekû kérdésekrõl.

(3) A tájékoztatáshoz való jog nem sértheti a fiatalok védelmét célzó intézkedéseket vagy a nemzetbiztonságot.

(4) A közületi és a privát tömegtájékoztatási eszközök kötelesek biztosítani a közvélemény korrekt tájékoztatását.

32. SZAKASZ

A jog a tanuláshoz

(1) A tanuláshoz való jogot a kötelezõ általános iskolai oktatás, a líceumi és a szakmai oktatás, a felsõoktatás, valamint más oktatási és továbbképzési formákban biztosítják.

(2) Az oktatás minden fokon román nyelven folyik. A törvény feltételei között az oktatás valamely világnyelven is lebonyolítható.

(3) Garantált a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek joga anyanyelvük tanulásához és a jog ahhoz, hogy ezen a nyelven oktathassák õket; e jogok gyakorlásának a módozatait törvénnyel állapítják meg.

(4) Az állami oktatás ingyenes, a törvénynek megfelelõen.

(5) Az oktatási intézmények, ideértve a magánintézményeket is, a törvény feltételei között hozandók létre és bonyolítják le tevékenységüket.

(6) Az egyetemi autonómia garantált.

(7) Az állam biztosítja a vallásos oktatás szabadságát, minden egyes vallásfelekezet sajátos követelményei szerint. Az állami iskolákban a vallásos oktatást a törvény útján szervezik meg és garantálják.

33. SZAKASZ

Jog az egészség oltalmazásához

(1) A jog az egészség oltalmazásához garantált.

(2) Az állam köteles intézkedéseket foganatosítani a higiénia és az egészség biztosítására.

(3) Az orvosi ellátás és a megbetegedésekkel, balesetekkel, a szüléssel és az egészség helyreállításával kapcsolatos társadalombiztosítási rendszer szervezését, az orvosi szakmáknak és a gyógyításhoz fûzõdõ tevékenységeknek az ellenõrzését, valamint a személy testi és szellemi épségének megvédését célzó más intézkedéseket a törvény szerint kell megállapítani.

34. SZAKASZ

A szavazati jog

(1) Az állampolgárok a választások napjáig, ezt is beleértve, betöltött 18 éves életkoruktól rendelkeznek szavazati joggal.

(2) Nem rendelkeznek szavazati joggal a szellemi fogyatékosok vagy a tilalom alatt álló elmebetegek, valamint a végleges bírósági határozattal a választási jogaik elvesztésére ítélt személyek.

35. SZAKASZ

A jog a megválasztáshoz

(1) Joguk van a megválasztásra azoknak a szavazatjogosult állampolgároknak, akik eleget tesznek a 16. szakasz (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, ha nem tiltották el õket a politikai pártokba való egyesüléstõl a 37. szakasz (3) bekezdése szerint.

(2) A jelölteknek, ahhoz, hogy a Képviselõházba megválasszák õket a választások napjáig, ezt is beleértve, be kell tölteniük legalább a 23 éves életkort és a legalább 35 éves életkort ahhoz, hogy megválasszák õket a Szenátusba vagy a Románia elnöke tisztségébe.

36. SZAKASZ

A gyülekezési szabadság

A nagygyûlések, a tüntetések, a felvonulások vagy bármely más gyülekezések szabadok és csakis békésen, bármilyen fegyver nélkül szervezhetõk meg és bonyolíthatók le.

37. SZAKASZ

Az egyesülési jog

(1) Az állampolgárok szabadon egyesülhetnek politikai pártokba, szakszervezetekbe és más egyesülési formákba.

(2) Nem alkotmányosak azok a pártok vagy szervezetek, amelyek a céljaiknál vagy a tevékenységüknél fogva síkra szállnak a politikai pluralizmus, a jogállam elvei vagy Románia szuverenitása, integritása, illetve függetlensége ellen.

(3) Nem lehetnek a politikai pártok tagjai az Alkotmánybíróság tagjai, a nép ügyvédjei, a magisztrátusok, a hadsereg aktív tagjai, a rendõrök s a közhivataloknak az alaptörvénnyel megállapított más kategóriái.

(4) Tiltottak a titkos jellegû egyesülések.

38. SZAKASZ

A munka és a munka szociális oltalmazása

(1) A munkához való jog nem korlátozható. A szakma, valamint a munkahely szabadon választható meg.

(2) Az alkalmazottaknak joguk van a munka szociális oltalmazásához. A védõintézkedések a munkabiztonságra és -higiéniára, a nõk és az ifjak munkarendszerére, az összgazdasági viszonylatban bevezetett minimális fizetésre, a heti pihenésre, a fizetett pihenõszabadságra, a nehéz körülmények között végzett munkára, valamint más sajátos helyzetekre vonatkoznak.

(3) A munkanap normális idõtartama átlagosan legfeljebb 8 óra.

(4) Az egyenlõ munkáért a nõk a férfiakéval egyenlõ fizetésben részesítendõk.

(5) Garantált a jog a kollektív munkaügyi egyezkedésekhez és garantált a kollektív megállapodások kötelezõ jellege.

39. SZAKASZ

A kényszermunka tilalma

(1) Tilos a kényszermunkát alkalmazni.

(2) Nem képez kényszermunkát:

a) a katonai jellegû szolgálat vagy a kötelezõ katonai szolgálatot a törvény szerint vallási okokból nem teljesítõk által e szolgálat helyett kifejtett tevékenység;

b) valamely elítélt személy által a fogvatartás vagy a feltételes szabadlábra helyezés idején normális körülmények között kifejtett munka;

c) a természeti csapások vagy más veszélyes helyzetek által megkövetelt, valamint a törvény által megállapított szokványos polgári kötelezettségekhez tartozó szolgáltatások.

40. SZAKASZ

A sztrájkjog

(1) Az alkalmazottaknak a szakmai, gazdasági és szociális érdekeik megvédéséért joguk van sztrájkhoz folyamodni.

(2) E jog gyakorlásának feltételeit és korlátait, valamint a társadalom számára lényeges szolgáltatások biztosításához szükséges garanciákat a törvény állapítja meg.

41. SZAKASZ

A magántulajdon oltalma

(1) A tulajdonhoz való jog, valamint az állammal szembeni követelések kielégítése garantált. E jogok tartalmát és korlátait a törvény állapítja meg.

(2) A magántulajdont, a tulajdonosoktól függetlenül, egyenlõen oltalmazza a törvény. Az idegen állampolgárok és a hontalanok a földterületek fölött nem szerezhetnek tulajdonjogot.

(3) Senkinek a tulajdona sem sajátítható ki, hacsak nem a törvény szerint megállapított valamely közhasznú ügy esetében, igazságos és elõzetes kártérítéssel.

(4) A közhatóság bármely ingatlantulajdon altalaját felhasználhatja közérdekû munkálatokra, azzal a kötelezettséggel, hogy a tulajdonosnak megtérítse a talajban, az ültetvényekben vagy az építményekben okozott, valamint a hatóságoknak felróható egyéb károkat.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben említett kártérítéseket a tulajdonossal közös megegyezéssel vagy, véleménykülönbség esetén, az igazságszolgáltatás útján kell megállapítani.

(6) A tulajdonjog kötelez a környezetvédelemmel és a jószomszédság biztosításával kapcsolatos, valamint más feladatok teljesítésére, amelyek a törvény vagy a szokás szerint a tulajdonosra hárulnak.

(7) A törvényes úton szerzett vagyont nem lehet elkobozni. A megszerzés törvényes jellege feltételezett.

(8) A valamely bûncselekmény vagy kihágás elkövetésére szánt vagy használt, akárcsak az ezek elkövetésébõl eredõ javak csakis a törvény feltételei között kobozhatók el.

42. SZAKASZ

Az örökösödési jog

Az örökösödési jog garantált.

43. SZAKASZ

Az életszínvonal

(1) Az állam köteles az állampolgárok számára természetüknél fogva méltányos életszínvonalat biztosító gazdasági fejlesztési és szociális oltalmazási intézkedéseket hozni.

(2) Az állampolgárok a nyugdíjra, fizetett szülési szabadságra, az állami egészségügy által nyújtott orvosi ellátásra, munkanélküliségi segélyre és a törvény által elõírt más formájú szociális gondozásra jogosultak.

44. SZAKASZ

A család

(1) A család a házastársak szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon, a házastársak egyenlõségén s a szülõk azon jogán és kötelezettségén alapul, hogy biztosítsák a gyermekek eltartását, nevelését és oktatását.

(2) A házasság megkötésének, felbontásának és semmisségének a feltételeit a törvény útján kell megállapítani. Az egyházi házasságkötés csakis a polgári házasságkötés után celebrálható.

(3) A házasságon kívül született gyermekek a házasságból eredõkkel egyenlõk a törvény elõtt.

45. SZAKASZ

A gyermekek és az ifjak oltalmazása

(1) A gyermekek és az ifjak jogaik érvényesítésében különleges oltalmazási és segédleti rendszernek örvendenek.

(2) Az állam a gyermekek számára állami családi pótlékot nyújt és segélyeket a beteg vagy a hátrányos helyzetben levõ gyermekek gondozására. A gyermekek és az ifjak szociális oltalmazásának egyéb formáit törvénnyel kell megállapítani.

(3) Tilos a fiatalkorúak kizsákmányolása, olyan tevékenységekben való foglalkoztatása, amelyek rájuk egészségi, erkölcsi szempontból károsak lehetnének vagy veszélyeztethetnék az életüket, illetve a normális fejlõdésüket.

(4) A 15 éves életkoron aluli fiatalkorúak fizetéses alkalmazottakként nem foglalkoztathatók.

(5) A közhatóságok kötelesek hozzájárulni az ifjaknak az ország politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és sportéletében való szabad részvételéhez szükséges feltételek megteremtéséhez.

46. SZAKASZ

A hátrányos helyzetben levõ személyek oltalmazása

A hátrányos helyzetben levõ személyek különleges oltalmazást élveznek. Az állam biztosítja a hátrányos helyzetben levõkkel kapcsolatos országos megelõzési, kezelési, alkalmazkodóképesség-helyreállítási, oktatási, kiképzési és a társadalomba való beilleszkedési politika alkalmazását, tiszteletben tartva a szülõkre és a gyámokra háruló jogokat és kötelességeket.

47. SZAKASZ

A folyamodási jog

(1) Az állampolgároknak jogukban áll, hogy csakis az aláírók nevében megfogalmazott beadványokkal a közhatóságokhoz folyamodjanak.

(2) A törvényesen megalakított szervezetek jogosultak arra, hogy folyamodványokat nyújtsanak be, kizárólag az általuk képviselt közösségek nevében.

(3) A folyamodási jog gyakorlása illetékmentes.

(4) A közhatóságok a folyamodványokra a törvény szerint megállapított határidõkben és feltételek között válaszolni kötelesek.

48. SZAKASZ

A valamely közhatóság által sértett személy joga

(1) A valamely jogában a közhatóság által adminisztratív aktussal vagy a kérelme törvényes határidõre való megoldásának elmulasztásával sértett személy jogosult az igényelt jog elismerésének, az aktus semmissé nyilvánításának elnyerésére és a neki okozott kár megtérítésére.

(2) E jog gyakorlásának feltételeit és korlátait alaptörvénnyel kell megállapítani.

(3) Az állam a törvény szerint vagyonjogilag felel a büntetõperekben elkövetett igazságszolgáltatási tévedésekkel okozott károkért.

49. SZAKASZ

Egyes jogok vagy szabadságjogok gyakorlásának korlátozása

(1) Egyes jogok vagy szabadságjogok gyakorlása csakis a törvénnyel korlátozható s csakis ha ezt, az eseteknek megfelelõen, megköveteli a nemzetbiztonságnak, a közrendnek, -egészségnek vagy -erkölcsnek, az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak a megvédése; a bûnügyi eljárás lebonyolítása; valamely természeti csapás vagy valamely rendkívül súlyos katasztrófa következményeinek megelõzése.

(2) A korlátozásnak arányosnak kell lennie a korlátozást kiváltó helyzettel, és nem érintheti a jogok vagy a szabadságjogok fennállását.

III. FEJEZET

50. SZAKASZ

Az ország iránti hûség

(1) Az ország iránti hûség szent jellegû.

(2) A köztisztségekkel megbízott állampolgárok, akárcsak a katonák felelõsséggel tartoznak a rájuk háruló kötelezettségek hûséges teljesítéséért, és ebbõl a célból le kell tenniük a törvény által megkövetelt esküt.

51. SZAKASZ

Az Alkotmány és a törvények betartása

52. SZAKASZ

A honvédelem

(1) Románia megvédése az állampolgárok joga és kötelessége.

(2) A katonai szolgálat kötelezõ a román állampolgárságú, 20. életévüket betöltött férfiak számára, a törvényben elõírt esetek kivételével.

(3) Az állampolgárok a 35. életévükig sorolhatóak be kiképzésre a tényleges katonai szolgálat keretében.

53. SZAKASZ

Pénzügyi hozzájárulások

(1) Az állampolgárok kötelesek adókkal és illetékekkel hozzájárulni a közköltségek fedezéséhez.

(2) A törvényes adóztatási rendszernek biztosítania kell a pénzügyi terhek igazságos elosztását.

(3) Tilos bármely más szolgáltatás igénylése, kivéve a törvény által rendkívüli helyzetekben megállapítottakat.

54. SZAKASZ

A jogok és a szabadságjogok gyakorlása

A román állampolgároknak, az idegen állampolgároknak és a hontalanoknak az alkotmányos jogaikat és szabadságjogaikat jóhiszemûen, mások jogainak és szabadságjogainak megsértése nélkül kell gyakorolni.

55. SZAKASZ

Kinevezés és szerep

(1) A nép ügyvédjét az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak a megvédése céljából a Szenátus nevezi ki, 4 éves idõtartamra. A nép ügyvédje intézményének a szervezését és mûködését alaptörvénnyel kell megállapítani.

(2) A nép ügyvédje nem tölthet be semmilyen más köz- vagy magántisztséget.

56. SZAKASZ

A feladatkör gyakorlása

(1) A Nép ügyvédje hivatalból vagy a jogaikban és a szabadságjogaikban megsértett személyek kérésére gyakorolja feladatkörét, a törvény által megállapított keretek között.

(2) A közhatóságok kötelesek a nép ügyvédje számára biztosítani a feladatköre gyakorlásához szükséges támogatást.

57. SZAKASZ

Jelentéstétel a parlament elõtt

A nép ügyvédje jelentéseket terjeszt a parlament két háza elé évente vagy ezek kérésre. A jelentések a törvénykezésre vagy más természetû intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat tartalmazhatnak az állampolgári jogok és szabadságjogok megvédése céljából.

1. Cikkely

58. SZAKASZ

A szerep és az összetétel

(1) A parlament a román nép legfelsõbb képviseleti szerve és az ország egyetlen törvényhozási hatósága.

(2) A parlament a Képviselõházból és a Szenátusból áll.

59. SZAKASZ

A házak megválasztása

(1) A Képviselõházat és a Szenátust általános, egyenlõ, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal választják meg, a választási törvény szerint.

(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok azon szervezetei, amelyek a választásokon nem kapják meg a parlamenti képviseletükhöz szükséges szavazatszámot, egy-egy képviselõi helyre jogosultak, a választási törvény feltételei között. A valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárokat csak egyetlen szervezet képviselheti.

(3) A képviselõk és a szenátorok számát a választási törvény az ország lakosságához viszonyítva állapítja meg.

60. SZAKASZ

A mandátum idõtartama

(1) A Képviselõházat és a Szenátust 4 éves idõtartamú, háború vagy katasztrófa esetén alaptörvénnyel meghosszabbítható mandátumra választják meg.

(2) A képviselõházi és a szenátusi választásokat a mandátum lejártától vagy a parlament feloszlatásától számított legfeljebb 3 hónapon belül le kell bonyolítani.

(3) Az újonnan megválasztott parlamentnek, Románia elnöke összehívására, a választásoktól számított legfeljebb 20 napon belül össze kell ülnie.

(4) A házak mandátumát az új parlament törvényes összeüléséig meghosszabbíthatják. Ebben az idõszakban nem lehet felülvizsgálni az Alkotmányt és nem lehet elfogadni, módosítani vagy hatályon kívül helyezni alaptörvényeket.

(5) Az elõzõ parlament napirendjén szereplõ törvénytervezetek és törvényhozási javaslatok az új parlamentben követik az eljárást.

61. SZAKASZ

A belsõ szervezés

(4) Mindegyik ház állandó bizottságokat hoz létre magának és vizsgálóbizottságokat vagy más különleges bizottságokat alakíthat. A házak közös bizottságokat hozhatnak létre.

(5) Az állandó bürók és a parlamenti bizottságok az egyes házak politikai összetétele szerint hozandók létre.

62. SZAKASZ

Együttes ülések

(1) A Képviselõház és a Szenátus külön üléseken és együttes üléseken fejti ki munkálatait. Az együttes ülésen a munkálataikat a képviselõk és a szenátorok többségének a szavazatával elfogadott szabályzat szerint bonyolítják le.

(2) A házak együttes ülést a következõ esetben tartanak:

a) Románia elnöke üzenetének a meghallgatása;

b) az állami költségvetésnek és állami társadalombiztosítási költségvetésnek a jóváhagyása;

c) az általános vagy részleges mozgósítás kihirdetése;

d) a hadiállapot kihirdetése;

e) a katonai ellenségeskedések felfüggesztése vagy beszüntetése;

f) a Legfelsõbb Honvédelmi Tanács és a Számvevõszék jelentésének megvizsgálása;

g) a Román Hírszerzõ Szolgálat igazgatójának kinevezése Románia elnökének javaslatára, és az e szolgálat tevékenysége feletti ellenõrzés gyakorlása;

h) más olyan feladatok ellátása, amelyeknek az Alkotmány vagy a szabályzat szerint együttes ülésen kell eleget tenni.

63. SZAKASZ

Ülésszakok

(1) A Képviselõház és a Szenátus évente két rendes ülésszakra ül össze. Az elsõ ülésszak február hónapban kezdõdik, és nem tarthat tovább június hónap végénél. A második ülésszak szeptember hónapban kezdõdik, és nem tarthat tovább december hónap végénél.

(2) A Képviselõház és a Szenátus Románia elnökének, az egyes házak állandó bürójának vagy a képviselõk. illetve a szenátorok legalább egyharmadának a kérésére rendkívüli ülésszakra is összeül.

(3) A házakat az elnökeik hívják össze.

64. SZAKASZ

A jogi aktusok és a törvényes kvórum

65. SZAKASZ

Az ülések nyilvános jellege

(1) A két ház ülései nyilvánosak.

(2) A házak elhatározhatják, hogy egyes ülések titkosak legyenek.

2. Cikkely

66. SZAKASZ

A képviseleti mandátum

(1) Mandátumuk gyakorlása során a képviselõk és a szenátorok a nép szolgálatában állnak.

(2) Bármely imperatív jellegû mandátum semmis.

67. SZAKASZ

A képviselõk és a szenátorok mandátuma

(1) A képviselõk és a szenátorok az illetõ házak törvényes összeülésének idõpontjától gyakorolják mandátumaikat, ezek igazolásának a feltételével.

(2) A képviselõi vagy a szenátori minõség megszûnik az újonnan megválasztott házak összeülésének törvényes idõpontjában vagy lemondás, a választási jogok elvesztése, összeférhetetlenség vagy elhalálozás esetén.

68. SZAKASZ

Összeférhetetlenségek

(1) Senki sem lehet egy idõben képviselõ és szenátor.

(2) A képviselõi vagy a szenátori minõség összeegyeztethetetlen bármely közhatósági tisztség gyakorlásával, a kormánytagi tisztség kivételével.

69. SZAKASZ

A parlamenti mentelmi jog

(1) A képviselõ vagy a szenátor kamarájának az érintett meghallgatása után adott jóváhagyása nélkül nem tartható fogva, nem tartóztatható le, nem vethetõ alá motozásnak vagy nem indítható ellene bûnügyi vagy kihágási eljárás. Az ítélkezés a Legfelsõbb Igazságügyi Bíróság illetékességébe tartozik.

(2) A képviselõ vagy a szenátor tettenéréses bûncselekmény esetén lefogható és alávethetõ a motozásnak. Az igazságügyi miniszternek a lefogásról és a motozásról késedelem nélkül értesítenie kell az illetõ ház elnökét. Ha az így értesített ház megállapítja, hogy nincs ok a fogvatartásra, azonnal el kell rendelnie az említett intézkedések visszavonását.

70. SZAKASZ

A vélemények függetlensége

A képviselõk és a szenátorok nem vonhatók jogi felelõsségre a mandátumuk gyakorlása során leadott szavazataikért vagy kifejezett politikai véleményeikért.

71. SZAKASZ

A juttatás és a többi járandóságok

A képviselõk és a szenátorok havi juttatásban részesülnek. A juttatások összegét és a többi járandóságot törvénnyel kell megállapítani.

3. Cikkely

72. SZAKASZ

(1) A parlament alkotmányos törvényeket, alaptörvényeket és köztörvényeket fogad el.

(2) Az alkotmányos törvények tárgya az Alkotmány felülvizsgálása.

(3) Alaptörvénnyel szabályozandó:

a) a választási rendszer;

b) a politikai pártok szervezése és mûködése;

c) népszavazás szervezése és lebonyolítása;

d) a kormánynak és a Legfelsõbb Honvédelmi Tanácsnak a szervezése;

e) az ostromállapot és a sürgõsségi állapot rendszere;

f) a bûncselekmények, a büntetések és végrehajtásuk rendszere;

g) az amnesztia vagy közkegyelem gyakorlása;

h) a Magisztratúra Legfelsõbb Tanácsának, a bírósági hatóságoknak, a Közügyek Minisztériumának és a Számvevõszéknek a szervezése és mûködése;

i) a köztisztviselõk státusa;

j) a közigazgatási bíróság;

k) a tulajdon és az öröklés általános jogrendszere;

l) a munkaviszonyok, a szakszervezetek és a szociális oltalmazás általános rendszere;

m) az oktatás általános megszervezése;

n) a vallásfelekezetek általános rendszere;

o) a helyi közigazgatás, a területi szervezés, valamint a helyi autonómia általános rendszere;

p) a kizárólagos gazdasági övezet megállapítási módja;

r) a többi olyan terület, amelynek tekintetében az Alkotmány alaptörvények elfogadását írja elõ.

73. SZAKASZ

A törvényhozási kezdeményezés

(1) A törvényhozási kezdeményezés a kormányt, a képviselõket, a szenátorokat illeti meg, és törvényhozási kezdeményezést tehet legalább 250000 szavazati joggal rendelkezõ állampolgár is. Az állampolgárok törvényhozási kezdeményezéseinek legalább az ország megyéi egynegyedébõl kell kiindulnia, s e megyék mindegyikében vagy Bukarest municípiumban legalább 10000 aláírást kell gyûjteni a kezdeményezés támogatására.

(2) Az állampolgári törvényhozási kezdeményezés tárgyát nem képezhetik az adóügyi, a nemzetközi jellegû kérdések, az amnesztia és a közkegyelem.

(3) A kormány a törvénytervezetnek a házak egyikébe való eljuttatásával gyakorolja törvényhozási jogát.

(4) A törvényhozási kezdeményezés jogát gyakorló képviselõk, szenátorok és állampolgárok csakis a törvénytervezetek esetében kért formában terjeszthetnek elõ törvényhozási javaslatokat.

74. SZAKASZ

A törvények és a határozatok elfogadása

(1) Az alaptörvényeket és a házak szabályzataira vonatkozó határozatokat mindegyik ház tagjainak a szavazattöbbségével fogadják el.

(2) A köztörvényeket és a határozatokat mindegyik ház jelen levõ tagjainak a szavazattöbbségével fogadják el.

(3) A parlament, a kormány kérésére vagy saját kezdeményezésbõl, a házak mindegyikének, szabályzata szerint megállapított sürgõsségi eljárással fogadhat el törvénytervezeteket és törvényhozási javaslatokat.

75. SZAKASZ

A törvénytervezetek és a törvényhozási javaslatok elküldése egyik házból a másikba

Az egyik ház által elfogadott törvénytervezeteket vagy törvényhozási javaslatokat meg kell küldeni a parlament másik házának. Ha ez utóbbi elutasítja a törvénytervezetet vagy a törvényhozási javaslatot, ezeket újabb megvitatásra vissza kell küldeni az õket elfogadó háznak. Az újabb elutasítás végleges.

76. SZAKASZ

A közvetítés

(1) Ha az egyik ház a másik ház által jóváhagyottól eltérõ formában fogad el valamely törvénytervezetet vagy törvényhozási javaslatot, a házak elnökeinek közvetítési eljárást kell kezdeményezniük egy paritásos bizottság révén.

(2) Abban az esetben, ha a bizottság nem jut megegyezésre, vagy ha az egyik ház nem hagyja jóvá a közvetítõ bizottság jelentését, az eltérõ szövegrészeket, együttes ülésen, megvitatás végett a Képviselõház és a Szenátus elé terjesztik, amelyeknek a 74. szakasz (1) vagy (2) bekezdésében elõírt többség szavazatával kell elfogadniuk a végleges szöveget.

77. SZAKASZ

A törvény kihirdetése

(1) A törvényt kihirdetés végett meg kell küldeni Románia elnökének. A törvényt az átvételétõl számított legfeljebb 20 napos határidõn belül ki kell hirdetni.

(2) Az elnök, a kihirdetés elõtt, a parlamenttõl egyetlen alkalommal kérheti a törvény újbóli megvizsgálását.

(3) Ha az elnök a törvény újbóli megvizsgálását kérte vagy kérték a törvény alkotmányosságának a megvizsgálását, a törvényt az újbóli megvizsgálás után elfogadott törvény átvételétõl vagy az Alkotmánybíróságnak a törvény alkotmányosságát igazoló döntése átvételétõl számított legfeljebb 10 napon belül ki kell hirdetni.

78. SZAKASZ

A törvény hatályba lépése

A törvényt közzé kell tenni Románia Hivatalos Közlönyében, s az a közzétételének idõpontjában vagy a szövegben elõírt idõpontban lép hatályba.

79. SZAKASZ

A Törvényhozási Tanács

(1) A Törvényhozási Tanács a parlament tanácsadó szakszerve, amely az egész törvényhozás rendszeresítése, egységesítése és egybehangolása céljából véleményezi a szabályozó rendelkezések tervezeteit. A tanács vezeti Románia törvényhozásának hivatalos nyilvántartását.

(2) A Törvényhozási Tanács létesítését, szervezését és mûködését alaptörvénnyel kell megállapítani.

80. SZAKASZ

Az elnök szerepe

(1) Románia elnöke képviseli a román államot és szavatolja az ország nemzeti függetlenségét, egységét és területi integritását.

(2) Románia elnöke felügyel az Alkotmány betartására és a közhatóságok jó mûködésére. Ebbõl a célból az elnök közvetítési funkciót gyakorol az állam hatalmai között, valamint az állam és a társadalom között.

81. SZAKASZ

Az elnök megválasztása

(1) Románia elnökét általános, egyenlõ, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal választják meg.

(2) Megválasztottnak azt a jelöltet nyilvánítják, amelyik a választás elsõ fordulóján megkapta a választói jegyzékekben szereplõ választók többségének a szavazatát.

(3) Abban az esetben, ha a jelöltek egyike sem érte el ezt a többséget, az elsõ fordulón kapott szavazatok számrendje szerint megállapított elsõ két jelölt között megszervezik a választás második fordulóját. Megválasztottnak azt a jelöltet nyilvánítják, aki a legtöbb szavazatot kapta.

(4) Románia elnökének a tisztségét csak legfeljebb két mandátum idõszakára töltheti be egyetlen. A mandátumi idõszakok egymást követõk is lehetnek.

82. SZAKASZ

A mandátum igazolása és az eskütétel

(1) A Románia elnöke tisztség betöltéséért tartott választások eredményét az Alkotmánybíróság igazolja.

(2) Az igazoltan megválasztott jelöltnek a Képviselõház és a Szenátus elõtt, ezek együttes ülésén, le kell tennie a következõ esküt:

"Esküszöm, hogy minden erõmet és hozzáértésemet a román nép szellemi és anyagi haladásának áldozom, betartom az Alkotmányt és az ország törvényeit, megvédem a demokráciát, az állampolgárok alapvetõ jogait és szabadságjogait, Románia szuverenitását, függetlenségét egységét és területi integritását, Isten engem úgy segéljen!"

83. SZAKASZ

A mandátum idõtartama

(1) Románia elnökének mandátuma 4 évre szól és azt az eskütétel idõpontjától kezdve gyakorolja.

(2) Románia elnöke az újonnan választott elnök eskütételéig gyakorolja mandátumát.

(3) Románia elnökének mandátuma háború vagy katasztrófa esetén alaptörvénnyel meghosszabbítható.

84. SZAKASZ

Összeférhetetlenségek és immunitások

(1) Mandátumának idõtartama alatt Románia elnöke nem lehet valamely pártnak a tagja és nem tölthet be semmilyen más köz- vagy magántisztséget.

(2) Románia elnöke immunitásnak örvend. A 70. szakasz elõírásai megfelelõképpen alkalmazandók.

(3) A Képviselõház és a Szenátus, együttes ülésen, az összes szenátorok és képviselõk legalább kétharmadának szavazatával elhatározhatja Románia elnökének vád alá helyezését hazaárulásért. Az ítélkezésre a Legfelsõbb Igazságügyi Bíróság illetékes, a törvény feltételei között. Az elítélõ határozat véglegessé válásának idõpontjától az elnököt jog szerint leváltják.

85. SZAKASZ

A kormány kinevezése

(1) Románia elnöke jelöltet jelöl ki a miniszterelnöki tisztségre, s a parlament bizalmi szavazata alapján kinevezi a kormányt.

(2) Az elnök, kormányátalakítás vagy a tisztség megüresedése esetén, a miniszterelnök javaslatára visszahívja és kinevezi a kormány egyes tagjait.

86. SZAKASZ

Tanácskozás a Kormánnyal

Románia elnöke tanácskozhat a kormánnyal a sürgõs és rendkívüli fontosságú kérdések tekintetében.

87. SZAKASZ

Részvétel a kormány ülésein

(1) Románia elnöke részt vehet a kormánynak azokon az ülésein, amelyeken országos érdekû kérdéseket vitatnak meg a külpolitikával, a honvédelemmel, a közrend biztosításával kapcsolatban és, a miniszterelnök kérésére.

(2) A részvételével megtartott kormányüléseken Románia Elnöke elnököl.

88. SZAKASZ

Üzenetek

Románia elnöke üzeneteket intéz a parlamenthez a nemzet fõbb politikai kérdései tekintetében.

89. SZAKASZ

A parlament feloszlatása

(1) A két ház elnökeivel és a parlamenti csoportok vezetõivel tartott tanácskozása után Románia elnöke feloszlathatja a parlamentet, ha ez az elsõ felkéréstõl számított 60 napos határidõn belül nem szavazott bizalmat a kormányalakítás tekintetében, de csakis azután, miután az legalább két bizalmi szavazati kérelmet elutasított.

(2) Egy év folyamán a parlament egyetlen alkalommal oszlatható fel.

(3) A parlamentet nem lehet feloszlatni Románia Elnöke mandátuma idõtartamának utolsó hat hónapjában, sem pedig ostromállapot vagy a sürgõsségi állapot idején.

90. SZAKASZ

A népszavazás

Románia elnöke, a parlamenttel való tanácskozás után, azzal a kéréssel fordulhat a néphez, hogy egyes országos érdekû kérdések tekintetében népszavazáson fejezze ki akaratát.

91. SZAKASZ

Feladatok a külpolitika terén

(1) Az elnök Románia nevében megköti a kormány által megtárgyalt nemzetközi szerzõdéseket és 60 napos határidõn belül ratifikálás végett a parlament elé terjeszti azokat.

(2) Az elnök, a kormány javaslatára, megbízza és visszahívja Románia diplomáciai képviselõit és jóváhagyja a diplomáciai kirendeltségek létesítését, megszüntetését vagy rangjuk megváltoztatását.

(3) Más államok diplomáciai képviselõi Románia elnöke mellett akkreditáltak.

92. SZAKASZ

Feladatok a honvédelem terén

(1) Románia elnöke a fegyveres erõk parancsnoka, és ellátja a Legfelsõbb Honvédelmi Tanács elnökének tisztségét.

(2) Az elnök, a parlament elõzetes jóváhagyásával, kihirdetheti a fegyveres erõk részleges vagy általános mozgósítását. Csakis kivételes esetekben az elnök döntését utólagosan kell elfogadásra a parlament elé terjeszteni, a döntés meghozatalától számított legfeljebb 5 napon belül.

(3) Az ország elleni fegyveres agresszió esetén Románia elnöke intézkedéseket foganatosít az agresszió visszaverésére, és ezeket, üzenet útján, késedelem nélkül a parlament tudomására hozza. Ha a parlament nem tart ülésszakot, a parlamentet jog szerint összehívják az agresszió kirobbanásától számított 24 órán belül.

93. SZAKASZ

Kivételes intézkedések

(1) Románia elnöke az egész országban vagy egyes helységekben a törvény szerint bevezeti az ostromállapotot vagy a sürgõsségi állapotot, és az intézkedés foganatosításától számított legfeljebb 5 napon belül kérnie kell a parlamenttõl a foganatosított intézkedések jóváhagyását.

(2) Ha a parlament nem tart ülésszakot, a parlamentet az ostromállapot vagy a sürgõsségi állapot bevezetésétõl számított legfeljebb 48 órán belül jog szerint összehívják és az a bejelentett állapotok egész idõtartamában mûködik.

94. SZAKASZ

Más feladatok

A Románia elnöke által ellátandó feladatkörbe tartoznak még a következõk:

a) kitüntetéseket és megtisztelõ címeket adományoz;

b) marsalli, tábornoki és tengernagyi rangot adományoz;

c) kinevezéseket tesz köztisztségekbe, a törvény által elõírt feltételek között;

d) gyakorolja az egyéni kegyelmet.

95. SZAKASZ

A tisztségbõl való felfüggesztés

(1) Az Alkotmány elõírásait megsértõ súlyos cselekmények elkövetése esetén Románia elnökét tisztségének gyakorlásából felfüggesztheti a Képviselõház és a Szenátus, együttes ülésen, a képviselõk és szenátorok többségének a szavazatával, az Alkotmánybíróság megkérdezése után. Az elnök a neki felrótt cselekményekkel kapcsolatban magyarázatokat adhat a parlamentnek.

(2) A tisztségbõl való felfüggesztésre irányuló javaslatot a képviselõk és a szenátorok összességének legalább egyharmada kezdeményezheti és azt késedelem nélkül az elnök tudomására kell hozni.

(3) A felfüggesztési javaslat jóváhagyása esetén az elnök menesztése céljából legfeljebb 30 napon belül népszavazást kell tartani.

96. SZAKASZ

A tisztség megüresedése

(1) Románia elnökének tisztsége megüresedik lemondásnak, a tisztségbõl való leváltásnak, a feladatgyakorlásban való végleges akadályoztatásnak vagy elhalálozásnak az esetén.

(2) A Románia elnöke tisztség megüresedése bekövetkezésének idõpontjától számított három hónapos határidõn belül a kormánynak választásokat kell szerveznie egy új elnök megválasztására.

97. SZAKASZ

(1) Ha az elnöki tisztség megüresedik, vagy ha az elnököt tisztségébõl felfüggesztik, vagy ha az ideiglenesen akadályoztatva van feladatkörének gyakorlásában, az interrimátust sorrendben a Szenátus elnöke vagy a Képviselõház elnöke látja el.

(2) A 88-90. Szakaszokban említett feladatkör az elnöki tisztség ideiglenes ellátása idején nem gyakorolható.

98. SZAKASZ

Az ideiglenes elnök felelõssége

Ha a Románia elnöke tisztségét ideiglenesen betöltõ személy az Alkotmány elõírásait sértõ súlyos cselekményeket követ el, alkalmazandók a 95. és 97. szakaszok.

99. SZAKASZ

Az elnök aktusai

(1) Románia elnöke, feladatköre gyakorlása során, dekrétumokat bocsát ki, amelyeket közzé kell tenni Románia Hivatalos Közlönyében. A közzététel elmulasztása a dekrétum semmisségével jár.

(2) A Románia Elnöke által a 91. szakasz (1) és (2) bekezdésében, a 92. szakasz (2) és (3) bekezdésében, a 93. szakasz (1) bekezdésében és a 94. szakasz a), b) és d) pontjaiban foglalt feladatai gyakorlására kibocsátott dekrétumokat a miniszterelnök ellenjegyzi.

100. SZAKASZ

A juttatás és egyéb járandóságok

Románia elnökének juttatását és egyéb járandóságait törvénnyel kell megállapítani.

101. SZAKASZ

Szerep és összetétel

(1) A kormány, a parlament által elfogadott kormányzási programja szerint, biztosítja az ország bel- és külpolitikájának a megvalósítását és ellátja a közigazgatás általános vezetését.

(2) A kormány feladatkörének a gyakorlása során együttmûködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.

(3) A kormány a miniszterelnökbõl, miniszterekbõl, valamint az alaptörvénnyel megállapított más tagokból áll.

102. SZAKASZ

A beiktatás

(1) Románia elnöke kijelöl egy jelöltet a miniszterelnöki tisztségre, miután tanácskozott a parlamentben abszolút többséggel rendelkezõ párt, vagy abban az esetben, ha nincs ilyen többség, a parlamentben képviselt pártokkal.

(2) A miniszterelnöki tisztségre jelölt személynek a kijelölésétõl számított 10 napos határidõn belül a kormány programja és tagjai teljes jegyzéke tekintetében kérnie kell a parlament bizalmi szavazatát.

(3) A kormánynak a programját és tagjainak jegyzékét a Képviselõház és a Szenátus együttes ülésen vitatja meg. A parlament a képviselõk és a szenátorok többségének a szavazatával nyújt bizalmat a kormánynak.

103. SZAKASZ

A hûségeskü

(1) A miniszterelnöknek, a minisztereknek és a többi kormánytagnak Románia elnöke elõtt egyénileg le kell tenniük a 82. szakaszban foglalt esküt.

(2) A kormány egészében és minden egyes tagja külön-külön az eskütétel idõpontjával kezdve gyakorolja mandátumát.

104. SZAKASZ

Összeférhetetlenségek

(1) A kormánytagi tisztség összeférhetetlen más közhatósági tisztség gyakorlásával, a képviselõi vagy a szenátori tisztség kivételével. Úgyszintén összeegyeztethetetlen valamely fizetett szakmai képviseleti tisztség gyakorlásával a kereskedelmi célú szervezetek keretében.

(2) Egyéb összeférhetetlenségeket alaptörvénnyel kell megállapítani.

105. SZAKASZ

A kormánytagi tisztség megszûnése

A kormánytagi tisztség a lemondás, a visszahívás, a választói jogok elvesztése, az összeférhetetlenségi állapot, az elhalálozás következtében vagy a törvény által elõírt más esetekben szûnik meg.

106. SZAKASZ

A miniszterelnök

(1) A miniszterelnök, a reá háruló feladatkör betartásával, vezeti a kormányt és egybehangolja a kormány tagjainak a tevékenységét. A miniszterelnök ugyanakkor elsõbbséggel megvitatandó jelentéseket és nyilatkozatokat terjeszt a kormány politikájáról a Képviselõház és a szenátus elé.

(2) Ha a miniszterelnök a 105. szakaszban említett helyzetek egyikében van, vagy akadályoztatott feladatkörének a gyakorlásában, Románia elnökének egy másik kormánytagot kell kijelölnie ideiglenes miniszterelnöknek, hogy az új kormány megalakításáig ellássa a miniszterelnök feladatkörét. Ha a miniszterelnök újra felveszi tevékenységét a kormány keretében, a feladatköre gyakorlásában való akadályoztatás idõszakára bevezetett interrimátus megszûnik.

107. SZAKASZ

A kormány aktusai

(1) A kormány határozatokat és rendeleteket fogad el.

(2) A határozatokat a törvények végrehajtására bocsátják ki.

(3) A rendeleteket felhatalmazási különtörvény alapján bocsátják ki, az ebben elõírt keretek és feltételek között.

(4) A kormány által elfogadott határozatokat és rendeleteket alá kell írnia a miniszterelnöknek és ellenjegyezniük kell az alkalmazásba tételükre kötelezett minisztereknek, és azokat közzé kell tenni Románia Hivatalos Közlönyében. A közzététel elmulasztása a határozat vagy a rendelet semmisségével jár. A katonai jellegû határozatokat csak az érdekelt intézményekkel közlik.

108. SZAKASZ

A kormánytagok felelõssége

(1) A kormány egész tevékenységéért csak a parlament elõtt tartozik politikai felelõsséggel. Minden kormánytag politikai szempontból a többi taggal egyetemlegesen felel a kormány tevékenységéért és aktusaiért.

(2) Csakis a Képviselõház, a Szenátus és Románia elnöke jogosult arra, hogy a kormánytagok ellen bûnvádi eljárást kérjen a tisztségük gyakorlása során elkövetett cselekményeikért. Bûnvádi eljárás kérése esetén Románia elnöke elrendelheti az illetõk tisztségbõl való felfüggesztését. Valamely kormánytag perbe fogása a tisztségébõl való felfüggesztéssel jár. Az ítélkezésre a Legfelsõbb Igazságügyi Bíróság illetékes.

(3) A kormánytagok felelõsségének az eseteit és a rájuk alkalmazható büntetéseket a miniszteri felelõsségrõl szóló törvény szabályozza.

109. SZAKASZ

A mandátum megszûnése

(1) A kormány az általános parlamenti választások igazolásának az idõpontjáig gyakorolja mandátumát.

(2) A kormányt menesztik a számára nyújtott bizalom parlament általi megvonásának idõpontjától, vagy ha a miniszterelnök a 105. szakaszban foglalt helyzetek egyikében van, vagy a feladatkörének gyakorlásában 45 napnál hosszabb idõszakon át akadályoztatott.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben alkalmazandók 102. szakasz elõírásai.

(4) A kormány, amelynek a mandátuma megszûnik az (1) és (2) bekezdés szerint, az új kormány tagjainak eskütételéig csak a közügyek igazgatásához szükséges cselekményeket végzi el.

110. SZAKASZ

A parlament tájékoztatása

(1) A kormánynak és a közigazgatás többi szerve, a tevékenységük felett gyakorolt parlamenti ellenõrzés keretében, kötelesek rendelkezésre bocsátani a Képviselõház, a Szenátus vagy a parlamenti bizottságok által elnökeiken keresztül kért tájékoztatásokat és dokumentumokat. Abban az esetben, ha valamely törvényhozási kezdeményezés az állami költségvetés vagy az állami társadalombiztosítási költségvetés elõirányzatainak a módosításával jár, a tájékoztatás kérése kötelezõ.

(2) A kormány tagjai részt vehetnek a parlament munkálatain. Ha a jelenlétre felszólítják õket, a részvételük kötelezõ.

111. SZAKASZ

Kérdések és interpellációk

(1) A kormány és minden egyes tagja külön-külön köteles válaszolni a képviselõk vagy a szenátorok kérdéseire vagy interpellációira.

(2) A Képviselõház vagy a Szenátus határozatot fogadhat el, kifejezve ebben álláspontját az interpelláció tárgyát képezõ kérdéssel kapcsolatban.

112. SZAKASZ

A bizalmatlansági indítvány

(1) A Képviselõház és Szenátus, együttes ülésen, egy bizalmatlansági indítványnak a képviselõk és a szenátorok szavazattöbbségével való elfogadásával visszavonhatja a kormánynak nyújtott bizalmát.

(2) A bizalmatlansági indítványt az összes képviselõk és szenátorok legalább egynegyede kezdeményezheti és azt benyújtásának idõpontjában közölni kell a kormánnyal.

(3) A bizalmatlansági indítványt a két ház együttes ülésén való benyújtásának idõpontjától számított 3 nap eltelte után kell megvitatni.

(4) A bizalmatlansági indítványt elutasítása esetén az indítványt aláíró képviselõk és szenátorok ugyanazon az ülésszakon többé már nem kezdeményezhetnek egy újabb bizalmatlansági indítványt, kivéve azt az esetet, amelyben a kormány felelõsséget vállal a 113. szakasz szerint.

113. SZAKASZ

A kormány felelõsségvállalása

(1) A kormány a Képviselõház és a Szenátus elõtt, ezek együttes ülésén, felelõsséget vállalhat magára egy program, egy általános politikai nyilatkozat vagy egy törvénytervezet tekintetében.

(2) A kormányt menesztik, ha a programnak, az általános politikai nyilatkozatnak vagy a törvénytervezetnek az elõterjesztésétõl számított 3 napos határidõn belül bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene és azt megszavazzák a 112. szakasz feltételei között.

(3) Ha a kormányt nem menesztették a (2) bekezdésnek megfelelõen, az elõterjesztett törvénytervezet elfogadottnak tekintendõ s a program vagy az általános politikai nyilatkozat a kormányra nézve kötelezõvé válik.

(4) Amennyiben Románia elnöke a (3) bekezdés szerint elfogadott törvény újbóli megvizsgálását kéri, a törvényt a két ház együttes ülésén kell megvitatni.

114. SZAKASZ

A törvényhozási felhatalmazás

(1) A parlament külön törvényt fogadhat el, amellyel felhatalmazza a kormányt rendeletek kibocsátására az alaptörvények tárgyát nem képezõ területeken.

(3) Ha a felhatalmazási törvény ezt kéri, a rendeleteket jóváhagyás végett a parlament elé kell terjeszteni, a törvényhozási eljárás szerint, a felhatalmazási határidõ lejártáig. A határidõ betartásának elmulasztása a rendelet hatályának megszûnésével jár.

(4) Kivételes esetekben a kormány elfogadhat sürgõsségi rendeleteket fogadhat el. Ezek csak azután lépnek hatályba, miután jóváhagyásra benyújtották õket a parlamenthez. Ha a parlament nem tart ülésszakot, a parlamentet kötelezõen össze kell hívni.

(5) A rendeletek jóváhagyása vagy elutasítása törvénnyel eszközlendõ és ebbe belefoglalandók azok a rendeletek is, amelyek, a 3. bekezdésnek megfelelõen, nem gyakorolhatnak hatást.

1. Cikkely

115. SZAKASZ

Felépítése

(1) Minisztériumok csak a kormány alárendeltségében szervezendõk.

116. SZAKASZ

Létesítés

(1) A minisztériumok a törvény szerint létesíthetõk, szervezendõk meg és mûködnek.

(2) A kormány és a minisztériumok, a Számvevõszék véleményezésével, alárendeltségükben szakszervezeteket létesíthetnek, de csak akkor, ha a törvény számukra ezt az illetékességet elismeri.

(3) Önálló közigazgatási hatóságok alaptörvénnyel létesíthetõk.

117. SZAKASZ

A fegyveres erõk

(1) A hadsereg kizárólag a népakaratnak van alárendelve az állam szuverenitásának, függetlenségének és egységének, az ország területi integritásának és az alkotmányos demokráciának a garantálása céljából.

(2) Az országos védelmi rendszer szerkezetét, a hadsereg szervezését, a lakosság, a gazdaság és a terület védelemre való felkészítését, valamint a katonai káderek státusát alaptörvénnyel kell megállapítani.

(3) Az (1) és a (2) bekezdések elõírásai megfelelõképpen alkalmazandók a rendõrségre és az állam hírszerzõ szolgálataira, valamint a fegyveres erõk többi összetevõire.

(4) Tilos katonai és katonaihoz hasonló jellegû tevékenységeknek az államhatóságokon kívüli megszervezése.

(5) Idegen csapatok csakis a törvény által megállapított feltételek között léphetnek be Románia területére vagy vonulhatnak át az ország területén.

118. SZAKASZ

A Legfelsõbb Honvédelmi Tanács

A Legfelsõbb Honvédelmi Tanács egységesen megszervezi és egybehangolja az ország védelmével és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tevékenységeket.

2. Cikkely

119. SZAKASZ

Alapelvek

A területi közigazgatási egységekbeli közigazgatás a helyi autonómiának és a közszolgáltatások decentralizálásának az elvén alapul.

120. SZAKASZ

Községi és városi hatóságok

(1) A törvény feltételei között választott helyi tanácsok és a választott polgármesterek képezik a községek és a városok helyi autonómiáját megvalósító közigazgatási hatóságokat.

(2) A helyi tanácsok és a polgármesterek a törvény feltételei között, autonóm közigazgatási hatóságokként mûködnek, megoldva a községek és a városok közügyeit.

(3) Az (1) bekezdésben említett hatóságok létrehozhatók a municípium területi-közigazgatási alegységeiben is.

121. SZAKASZ

A megyei tanács

(1) A megyei tanács a községi és városi tanácsok tevékenységét a megyei érdekû közszolgáltatások ellátása érdekében egybehangoló közigazgatási hatóság.

(2) A megyei tanács a törvény feltételei szerint választandó meg és mûködik.

122. SZAKASZ

A prefektus

(1) A kormány egy-egy prefektust nevez ki minden egyes megyébe és Bukarest municípiumba.

(2) A prefektus helyi viszonylatban a kormány képviselõje, és õ vezeti a minisztériumok és a többi központi szerv területiközigazgatási egységekbeli decentralizált közhivatalait.

(3) A prefektus feladatkörét a törvény szerint kell megállapítani.

(4) A prefektus a közigazgatási bíróság elõtt megtámadhatja a megyei, a helyi tanács vagy a polgármester valamely aktusát, ha ezt törvényellenesnek véli. A megtámadott aktus jog szerint felfüggesztettnek tekintendõ.

1. Cikkely

123. SZAKASZ

Az igazságszolgáltatás megvalósítása

(1) Az igazságot a törvény nevében szolgáltatják.

(2) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve.

124. SZAKASZ

A bírák státusa

(1) A Románia elnöke által kinevezett bírák elmozdíthatatlanok, a törvénynek megfelelõen. A Legfelsõbb Igazságügyi Bíróság elnökét és többi bíráját 6 éves idõszakra nevezik ki. Ezek a tisztségükben megújíthatók. A bírák elõléptetését, áthelyezését és megbüntetését csakis a Magisztratúra Legfelsõbb Tanácsa rendelheti el, a törvény feltételei között.

(2) A bíróság tisztség összeegyeztethetetlen bármely más köz- vagy magántisztséggel, a felsõoktatási didaktikai tisztségek kivételével.

125. SZAKASZ

A bírói hatóságok

(1) Az igazságszolgáltatás a Legfelsõbb Igazságügyi Bíróságon és a törvény által megállapított bírói hatóságon keresztül valósul meg.

(2) Tilos rendkívüli bíróságokat létrehozni.

(3) Az ítélkezési illetékességet és eljárást a törvény állapítja meg.

126. SZAKASZ

A tárgyalások nyílt jellege

A tárgyalások ülései nyilvánosak, a törvény által elõírt esetek kivételével.

127. SZAKASZ

A hivatalos nyelv az igazságszolgáltatásban

(1) Az igazságszolgáltatási eljárást román nyelven bonyolítják le.

(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak, valamint a román nyelvet nem értõ vagy nem beszélõ személyeknek jogukban áll tolmács útján tudomást szerezni az iratcsomóban foglalt összes iratról és munkálatról és a bíróság elõtt tolmács útján beszélni és következtetéseiket megfogalmazni; a bûnperek esetén e jog gyakorlását ingyenesen kell biztosítani.

128. SZAKASZ

A jogorvoslati utak használata

A bírósági határozat ellen az érdekelt felek és a Közügyek Minisztériuma felhasználhatják a jogorvoslási utakat, a törvény feltételei között.

129. SZAKASZ

A bíróságok rendõrsége

A bírói hatóságok a szolgálatukba állított rendõrséggel rendelkeznek.

2. Cikkely

130. SZAKASZ

A Közügyek Minisztériumának a szerepe

(1) Az igazságszolgáltatási tevékenységben a Közügyek Minisztériuma képviseli a társadalom általános érdekeit és védelmezi a jogrendet, valamint az állampolgárok jogait és szabadságjogait.

(2) A Közügyek Minisztériuma feladatkörét ügyészségekbe tömörült ügyészeken keresztül gyakorolja, a törvénynek megfelelõen.

131. SZAKASZ

Az ügyészek státusa

(1) Az ügyészek a törvényesség, a részrehajlatlanság és a rangsorbeli felettesi ellenõrzés elve szerint, az igazságügyi miniszter fennhatósága alatt fejtik ki tevékenységüket.

(2) Az ügyészi tisztség összeegyeztethetetlen bármely más köz- vagy magántisztséggel, a felsõoktatási didaktikai tisztségek kivételével.

3. Cikkely

132. SZAKASZ

Összetétel

A Magisztratúra Legfelsõbb Tanácsa a Képviselõház és a Szenátus által együttes ülésen 4 éves idõszakra megválasztott magisztrátusokból áll.

133. SZAKASZ

Feladatkör

(1) A Magisztratúra Legfelsõbb Tanácsa javaslatokat tesz Románia elnökének a bírák és az ügyészek kinevezésére, a gyakornokok kivételével, a törvény feltételei között. Ebben az esetben a munkálatokon, szavazatjog nélkül, az igazságügyi miniszter elnököl.

(2) A Magisztratúra Legfelsõbb Tanácsa betölti a bírák fegyelmi tanácsának a szerepét. Ebben az esetben a munkálatokon a Legfelsõbb Igazságügyi Bíróság elnöke elnököl.

134. SZAKASZ

A gazdaság

(1) Románia gazdasága piacgazdaság.

(2) Az államnak biztosítania kell:

a) a kereskedelem szabadságát, a tisztességes verseny oltalmazását, az összes termelési tényezõk hasznosításának kedvezõ keret megteremtését;

b) a nemzeti érdekek védelmezését a gazdasági, a pénzügyi és a valutáris tevékenységben;

c) a nemzeti tudományos kutatás ösztönzését;

e)a környezet helyreállítását és védelmét, valamint az ökológiai egyensúly fenntartását;

f) az élet minõségének javításához szükséges feltételek megteremtését.

135. SZAKASZ

A tulajdon

(1) Az állam oltalmazza a tulajdont.

(2) A tulajdon lehet közületi vagy magántulajdon.

(3) A közületi tulajdon az államé vagy a területi közigazgatási egységeké.

(4) A bármilyen természetû altalaji kincsek, a közlekedési utak, a légitér, a hasznosítható energetikai potenciállal rendelkezõ és a közérdekû célokra felhasználható vizek, a tenger homokpartja, a területi tenger, a tenger gazdasági övezetének és a kontinentális talapzatnak a természeti erõforrásai, valamint a törvény által megállapított javak kizárólag a közületi tulajdon tárgyát képezik.

(5) A közületi tulajdonhoz tartozó javak elidegeníthetetlenek. A törvény feltételei között az önállóan gazdálkodó egységek vagy közintézmények adminisztrálásába adhatók vagy koncesszionálhatók, illetve bérbe adhatók.

(6) A magántulajdon, a törvény feltételei között, sérthetetlen.

136. SZAKASZ

A pénzügyi rendszer

(1) Az állam, a területi-közigazgatási egységek és a közintézmények pénzügyi erõforrásainak létrehozását, kezelését, felhasználását és ellenõrzését törvénnyel szabályozzák.

(2) A nemzeti pénznem a lej, ennek osztópénze a bani.

137. SZAKASZ

Az országos közköltségvetés

(1) Az országos közköltségvetés felöleli az állami költségvetést, az állami társadalombiztosítási költségvetést és a községek, a városok és a megyék költségvetéseit.

(2) A kormánynak évente ki kell dolgoznia az állami költségvetés és az állami társadalombiztosítási költségvetés tervezetét, amelyeket külön-külön jóváhagyás végett a parlament elé kell terjesztenie.

(3) Ha az állami költségvetésrõl szóló törvényt és az állami társadalombiztosítási költségvetésrõl szóló törvényt nem fogadták el legalább 3 nappal a költségvetési év lejárta elõtt, az új költségvetések elfogadásáig továbbra is az elõzõ évi állami költségvetés és állami társadalombiztosítási költségvetés alkalmazandó.

(4) A helyi költségvetéseket a törvény feltételei között kell kidolgozni, jóváhagyni és végrehajtani.

(5) Egyetlen költségvetési kiadás sem hagyható jóvá a finanszírozási forrás megállapítása nélkül.

138. SZAKASZ

Adók, illetékek

(1) Az adókat, az illetékeket és az állami költségvetés és az állami társadalombiztosítási költségvetés bármely más jövedelemét csakis a törvény útján állapíthatják meg.

(2) A helyi adókat és illetékeket a helyi vagy megyei tanácsok állapíthatják meg a törvény keretei és feltételei között.

139. SZAKASZ

A Számvevõszék

(1) A Számvevõszék ellenõrzést gyakorol az állam és a közületi szektor pénzügyi erõforrásainak létrehozási, kezelési és felhasználási módja fölött. A Számvevõszék jogszolgáltatási feladatkört is gyakorol, a törvény feltételei között.

(2) A Számvevõszék az észlelt hiányosságokat is felölelõ évi jelentést terjeszt a parlament elé a lejárt költségvetési év országos közköltségvetésének vagyonkezelési számláiról.

(3) A Számvevõszék a Képviselõház vagy a Szenátus kérésére ellenõrzi a közpénzek kezelési módját és jelentést tesz az észleléseirõl.

(4) A Számvevõszék tagjait a parlament nevezi ki és azok a törvénynek megfelelõen függetlenek és elmozdíthatatlanok. A Számvevõszék tagjai alá vannak vetve a törvény által a bírák tekintetében elõírt összeférhetetlenségeknek.

140. SZAKASZ

Összetétel

(1) Az Alkotmánybíróság 9 éves, meg nem hosszabbítható vagy meg nem újítható idõszakra kinevezett kilenc bírából áll.

(2) Három bírát a Képviselõház, hármat a Szenátus és hármat Románia elnöke nevez ki.

(3) Az Alkotmánybíróság bírái 3 éves idõszakra titkos szavazással megválasztják a bíróság elnökét.

(4) Az Alkotmánybíróság bíráinak egyharmadát három évenként felújítják, a bíróság alaptörvényében elõírt feltételek között.

141. SZAKASZ

A kinevezés feltételei

Az Alkotmánybíróság bíráinak felsõfokú jogi képzettséggel, kiváló szakmai hozzáértéssel és a jogi tevékenységben vagy a felsõfokú jogtudományi oktatásban letöltött legalább 18 évnyi munkaidõvel kell rendelkezniük.

142. SZAKASZ

Összeférhetetlenségek

Az Alkotmánybíróság bírája tisztség összeférhetetlen bármely más köz- vagy magántisztséggel, a felsõfokú jogtudományi oktatásbeli didaktikai tisztségek kivételével.

143. SZAKASZ

A függetlenség és az elmozdíthatatlanság

144. SZAKASZ

Feladatkör

Az Alkotmánybíróság feladatköre a következõ:

a) vélemény nyilvánít a törvények alkotmányosságáról, ezek kihirdetése elõtt. Románia elnökének, a két parlamenti ház valamelyike elnökének, a kormánynak, a Legfelsõbb Igazságügyi Bíróságnak, legalább 50 képviselõnek vagy legalább 25 szenátornak a megkeresésére, valamint hivatalból is az Alkotmány felülvizsgálását célzó kezdeményezések tekintetében;

b) vélemény nyilvánít a parlamenti szabályzatok alkotmányosságáról a két parlamenti ház valamelyike elnökének, egy parlamenti csoportnak vagy legkevesebb 50 képviselõnek, illetve 25 szenátornak a megkeresésére;

c) határoz a bírói hatóságok elõtt a törvények és a rendeletek alkotmányellenességével kapcsolatban felvetett kifogások tekintetében;

d) felügyel a Románia elnökének a megválasztásával kapcsolatos eljárás betartására és igazolja a szavazás eredményét;

e) megállapítja a Románia elnöke tisztség gyakorlásában az interrimátust indokolttá tevõ körülmények fennállását, és megállapításait közli a parlamenttel és a Kormánnyal;

f) tanácsadó jelleggel véleményezi a Románia elnökének a tisztségébõl való felfüggesztésére irányuló javaslatot;

g) felügyel a népszavazás megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos eljárás betartására, és igazolja e szavazás eredményeit;

h) ellenõrzi a törvényhozási kezdeményezésnek az állampolgárok általi gyakorlásával kapcsolatos feltételek teljesítését;

i) határoz azon ellenvetések tekintetében, amelyek tárgya valamely politikai párt alkotmányos volta.

145. SZAKASZ

Az Alkotmánybíróság döntései

(1) A 144. szakasz a) és b) pontjai szerint megállapított alkotmányellenesség eseteiben a törvényt vagy a szabályzatot visszaküldik újbóli megvizsgálásra. Ha a törvényt mindegyik ház tagjainak legalább kétharmados szavazattöbbségével változatlan formában elfogadták, az alkotmányellenességnek a kifogásolása hatálytalan és a kihirdetése kötelezõvé válik.

(2) Az Alkotmánybíróság döntései csak a jövõ tekintetében kötelezõk és hatályosak. A döntéseket közzé kell tenni Románia Hivatalos Közlönyében.

146. SZAKASZ

A felülvizsgálás kezdeményezése

(1) Az Alkotmány felülvizsgálását kezdeményezheti Románia elnöke, a kormány javaslatára, a képviselõk vagy a szenátorok összességének legalább egynegyede, valamint legalább 500000 olyan állampolgár aki szavazati joggal rendelkezik.

(2) Az Alkotmány felülvizsgálását kezdeményezõ állampolgároknak az ország megyéi legalább felébõl kell származniuk s e megyék mindegyikében vagy Bukarest municípiumban legalább 20000 aláírást kell gyûjteni e kezdeményezés támogatására.

147. SZAKASZ

A felülvizsgálási eljárás

(1) A felülvizsgálási tervezetet vagy javaslatot el kell fogadnia a Képviselõháznak és a Szenátusnak, mindegyik ház összes tagjai legalább kétharmados többségével.

(2) Ha a közvetítési eljárás nem vezet megegyezésre, a Képviselõház és a Szenátus együttes ülésen hoz döntést, a képviselõk és a szenátorok legalább háromnegyedének Többségi szavazatával.

(3) A felülvizsgálás végleges a felülvizsgálási tervezet vagy javaslat elfogadásától számított legfeljebb 30 napon belül megszervezett népszavazással való jóváhagyása után.

148. SZAKASZ

A felülvizsgálás korlátai

(1) Nem képezhetik felülvizsgálás tárgyát a jelen Alkotmánynak a román állam nemzeti, független, egységes és oszthatatlan jellegére, a köztársasági kormányformára, a terület integritására, az igazságszolgáltatás függetlenségére, a politikai pluralizmusra és a hivatalos nyelvre vonatkozó rendelkezései.

(2) Úgyszintén semmiféle felülvizsgálás nem hajtható végre, ha az eredménye az állampolgárok alapvetõ jogainak és szabadságjogainak vagy ezek garanciáinak a megszüntetése.

(3) Az Alkotmány nem vethetõ alá felülvizsgálásnak az ostromállapot vagy a sürgõsségi állapot idõtartama alatt, sem pedig háború idején.

149. SZAKASZ

Hatálybalépés

A jelen Alkotmány a népszavazással való jóváhagyásának az idõpontjában lép hatályba. Ugyanazon idõponttal egészében hatálytalan és hatályon kívül helyezett marad az 1965. augusztus 21-i Alkotmány.

150. SZAKASZ

A törvények közötti idõbeli ütközés

(1) A törvények és az összes többi szabályozó rendelkezések hatályban maradnak, amennyiben nem ellenkeznek a jelen Alkotmánnyal.

(2) A Törvényhozási Tanácsnak, szervezési törvénye hatályba lépésének idõpontjától számított 12 hónapos határidõn belül, meg kell vizsgálnia a törvényhozás megegyezését a jelen Alkotmánnyal, és megfelelõ javaslatokat kell tennie a parlamentnek vagy, az esetnek megfelelõen a kormánynak.

151. SZAKASZ

A fennálló intézmények

(1) A köztársaságnak a jelen Alkotmány hatályba lépésekor meglevõ intézményei mûködésben maradnak az új intézmények létrehozásáig.

(2) Az új Legfelsõbb Igazságügyi Bíróságot a törvény feltételei között, Románia elnökének a javaslatára, együttes ülésen a Képviselõház és a Szenátus nevezi ki, a jelen Alkotmány hatályba lépésétõl számított 6 hónapos határidõn belül.

152. SZAKASZ

A jövõbeli intézmények

(1) Az Alkotmány hatályba lépésének az idõpontjától számított 6 hónapos határidõn belül létre kell hozni az Alkotmánybíróságot és a Számvevõszéket.

(2) Az elsõ Alkotmánybíróság bíráit 3, 6, illetve 9 éves idõszakra nevezik ki. Románia Elnöke, a Képviselõház és a Szenátus egy-egy bírát jelöl ki mindegyik idõszakra.

Románia Alkotmányát az Alkotmányozó Gyûlés 1991. november 21-i ülésén név szerinti szavazással, 414 szavazattal és 95 ellenszavazattal fogadták el.

Az Alkotmányozó Gyûlés Bizottsága ellenõrizte és megszámlálta a Románia Alkotmányának tervezetével kapcsolatban a képviselõk és a szenátorok által név szerinti szólításra leadott szavazatokat, és megállapította a következõket:

1. Az Alkotmányozó Gyûlés összetételébe tartozó összesen 510 képviselõ és szenátor közül a név szerinti szólításra 476 parlamenti tag válaszolt, akik közül:

• 371 képviselõ

• 105 szenátor

Név szerinti szavazatát levelezés útján adta le 20 képviselõ és 13 szenátor, az Alkotmányozó Gyûlésnek a Románia Alkotmánya elfogadásával kapcsolatos egyes intézkedésekrõl szóló 19991. november 13-i 3. számú határozata 1. szakaszában foglalt elõírások szerint.

Király Károly szenátor nem válaszolt a név szerinti szólításra és levelezés útján sem adta le szavazatát és ily módon az Alkotmányozó Gyûlésnek a Románia Alkotmánya elfogadásával kapcsolatos egyes intézkedésekrõl szóló 1991. november 13-i 3. számú határozata 2. szakaszában foglalt rendelkezések hatálya alá esik.

2. A leadott szavazatok megszámlálásának eredménye szerint az Alkotmányozó Gyûlés 414 tagja az Alkotmány elfogadására szavazott, 95 tagja pedig az Alkotmány elfogadása ellen.

3. Az Alkotmány elfogadására szavazó 414 képviselõ és szenátor az Alkotmányozó Gyûlés összes tagjainak több mint kétharmadát képviseli.

4. Az Alkotmányozó Gyûlés Bizottsága következésképpen megállapítja, hogy eleget tettek az Alkotmányozó Gyûlés 1/1990 számú határozata 12. szakaszában foglalt követelményeknek, és ebbõl kifolyólag Románia Alkotmányát az Alkotmányozó Gyûlés által az 1991. november 21-i ülésén elfogadottnak nyilvánítja.

A jelen jegyzõkönyvet, Király Károly úr kivételével, az Alkotmányozó Gyûlés Bizottságának minden tagja aláírta.